Fehérlófia (Sárkányok ellen)
komplex színházi nevelés előadás
Előadások száma: 200
"Az absztrakt színházi eszközökkel megvalósuló cselekményvezetésre és a szimbolikus gondolkodás szintjére irányuló kérdések azonban izgalmasan hozzák játékba a cserbenhagyás kérdéskörét is. A Fehérlófia finn-ugor regékkel, török, mongol hősmondákkal és a Jankovich Marcell készítette rajzfilm asztrális értelmezésével kiegészített dramaturgiai olvasatának középpontjában a táltossá válás és az alvilágjárás – vagyis a katabasis: a felnőtté válásnak a bennünk lakozó sárkányok ellen folytatott küzdelmekkel való kapcsolata áll. Az identitásképződés alaptémájára utal az előadás egészében több funkciót (pl. kötél, köpeny) betöltő, négyszögletes aranysárga ruhaanyag (a fehér ló fiának önképe) állandó ottléte és a csoport által háromszor megjelenített (óvó kezek sokaságából Fává, majd a cserbenhagyást is megjósló, huszonegyfejű sárkánnyá változó) Anya folyamatos jelenléte. A belső küzdelem folyamatát a (Fehérlófia című) Arany László- és a (Fanyűvő, Hegyhentergető, Vasgyúró című) Illyés Gyula-féle feldolgozás közötti – a foglalkozás alcímében is jelzett – különbség színrevitele jelzi." (Kiss Gabriella)
Az első hivatásos színházi nevelési társulat első komplex színházi nevelési előadás, a Sárkányok ellen - Fehérlófia és a társai a cserbenhagyást tematizálta a 3-4. osztályos célközönséggel: valaki(k) cserbenhagy(nak) valaki(ke)t. A Fehérlófia cserbenhagyásos helyzete a kiindulási pont: a három erős ember – ígérete ellenére – nem húzza fel Fehérlófiát az alsó világból. Az esetek többségében az alkotók nem a népmesei keretet használják kiindulási pontnak, hanem a résztvevők egy problémamegoldó jelenetsor kapcsán járják körül a cserbenhagyás témakörét. Olyan konfliktus helyzeteket keresnek, ami abból adódik, hogy valaki nem tartja be az ígéretét, ezzel kellemetlen helyzetbe hozza társait, és nem is vállalja fel tettét. A résztvevők saját életük analóg helyzeteink keresztül mélyülnek el a problémában. Nánay István visszaemlékezése kiemeli a kiscsoportos munkák heves vitáit a történet felépítése, a szereposztás, a színrevitel kapcsán. A kialakuló minidrámák során a csoportokkal dolgozó színészek animátorok, továbblendítői, élesztői a közös munkának, megoldásokat javasolnak, de nem döntenek, nem ők határozzák meg a jelenetek lebonyolítását. Ugyanúgy résztvevők, mint a gyerekek.
Zene: moldvai csángó és gyimesi népzene.
Dramaturg: Kaposi László, a foglalkozásban résztvevő színész-drámatanárok, a mindenkori előadások 3-4. osztályos néző-résztvevői.
Rendező: Kerekasztal Színházi Nevelési Központ és Kaposi László
Hegyhentergető: Gyombolay Gábor
Játékvezető: Kaposi László
Regős, Király, Hétrőfös, Griff: Körömi Gábor
Legkisebb királylány: Lipták Ildikó
Középső királylány: Romankovics Edit
Fehérlófia: Sereglei András
Több szerepben: Scholtz Anna
Legnagyobb királylány: Sverteczki Zsuzsa
Vasgyúró: Szabó Attila
A későbbi változatok szereplői:
Nyáry Arnold, Láng Annamári, Lengyel Zsuzsa, Takács Gábor
és a mindenkori előadások 3-4. osztályos néző-résztvevői